AZ ELÕADÁS
"Az elõadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit." (Falus Iván: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
Létjogosultság
Könyvek világában mikor van helye az elõadásnak?
nehezen hozzáférhetõ információ átadása
érdeklõdés felkeltése
tananyagrész bevezetésére szolgál, más módszerek követik
Szerkezet
Bevezetés
kapcsolat kialakítása a hallgatósággal, figyelem felkeltése,
cél ismertetése, fõbb pontok felvázolása
korábbi ismeretekhez való kapcsolódási pontok felsorolása
Kifejtés
fedje le a kívánt anyagot,
áttekinthetõ logikai szerkezete legyen (és ennek világossá is kell válnia)
hierarchikus: mindig tájékoztatni kell, hol járunk a hierarchiában
szekvenciális: rendszerezõ elv szerint egymást követõ elemek (idõrend, ok-okozati viszony)
összehasonlító jelleg: több szempont szerint összehasonlítani jelenségeket
Összegzés, következtetés
az elhangzottak összefoglalása, hogy a részek kirakják az egészet
lehet kérdezni, összefoglaltatni
kapcsolat következõ anyagrészekhez
Követendõ módszerek
figyelemfenntartás fontossága
változatos hanghordozás, auditív és vizuális csatorna válogatása
humor (vigyázni az elkalandozásra)
segédanyagok (érthetõ, követhetõ)
jegyzetelés segítése
kérdések beiktatása (költõi és valós)
érthetõ kifejtés
érzékeltetni, hol járunk a rendszerben, részösszefoglalások beiktatása
ne ugráljunk adott gondolatsor befejezése nélkül
magyarázat logikus felépítése, és ennek szóbeli jelzésére
elkerülendõ hibák
halk elõadás (a hallgatóság nem hall semmit)
nem megfelelõ színvonal
jegyzetelhetetlen
szöveg felolvasása
nem megfelelõ tempó
elkalandozás
nem jó idõbeosztás
felesleges szavak (Ez tulajdonképpen nem lényeges. stb.)
Az elõadás: Mondjad el, hogy mirõl lesz szó, kicsit bõvebben fejtsed ki, hogy mirõl van szó, majd foglald össze, hogy mirõl volt szó.