1, egy kis történeti áttekintés

A projektmódszer kialakulása a századfordulóra tehető. Először Dewey alkalmazta chicagói kísérleti iskolájában, majd követője, Kilpatrick írta le a módszer elvi alapjait és a gyakorlati alkalmazás módjait 1919-ben megjelent "The project method" című könyvében. A módszer jól illeszkedett a 20-as évektől terjedő cselekvés iskolája mozgalomhoz és később a reformpedagógia különböző irányzataihoz is. A 30-as évekig a Szovjetunióban is sok követőre talált. Magyarországon egyes reformpedagógiai irányzatok keretében alkalmazták a két világháború között. "Újrafelfedezésére" a 80-as években került sor.

2, a módszer

Kilpatrick a projektmódszer lényeges elveiként említi azt, hogy a tanulásnak a célszerű tevékenységekre, problémamegoldásra a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell épülnie. A gyermektanulmányozás elveivel összecsengően a teljes személyiség formálását, a tantervnek a társadalmi valósággal való kapcsolatát és az iskolán belüli rugalmasságot tartotta fontosnak.

A módszer alkalmazása során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor:

• gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése
• egy esztétikai élmény átélése (cikk megírása, színi előadás megtartása)
• egy probléma megoldása
• valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása.

A projektmódszer alkalmazásainak lépései:

• a célok téma kiválasztása, megfogalmazása (egy eredeti és kreatív projekt kiválasztása, miközben sok ötletet megvitatnak és elvetnek a gyerekek) magában is kreatív feladat,
• a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák),
• kivitelezés (az eredményes megvalósítás érdekében a gyerekek önálló kutatást is végezhetnek, de a pedagógust is kérhetik, ismertesse meg őket a szükséges ismeretekkel),
• zárás, értékelés. (A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását egy színdarab, rádiójáték, videofelvétel vagy kiállításon közszemlére bocsátott makett, modell, diagram stb. formában, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. Pl.: egy rádiójátéknál 10%-ot adhatunk az eredetiségért, 40%-ot a szövegkönyv minőségéért, beleértve annak nyelvtani és helyesírási színvonalát, 40%-ot a bemutatásért és 10%-ot az együttes munka minőségéért.)

A projektmódszernek megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a tanuló számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és tevékenység értékeléséig. A módszer lényegeként kell említenünk azt a sajátosságot is, hogy a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások stb. elsajátítását indirekt módon kívánja biztosítani. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, s a tanulás ehhez képest mindig eszközi jellegű, mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására.

Megvalósítása azonban nehézségekbe ütközik: igényli a tantervi keretek megbontását, nehezíti az ismeretek elméleti rendszerének kialakítását, nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formák és keretek közé, újfajta tanár-diák viszonyt feltételez.

Mindezen erények és hátrányok alapján megállapíthatjuk, hogy a projektmódszer széles körű, gyakorlati alkalmazása az iskolai gyakorlatban nem várható, esetenkénti felhasználásáról azonban nem volna szabad lemondanunk.

4, a projektmódszer a mat. tanításban

Egy-két példát szeretnék említeni, hogyan, milyen formában lehetne a projektmódszert az iskolai matematikaoktatásba becsempészni. Példák:

• Valaki szeretne autót vásárolni és tanácsot kért tőlünk, hogy mit javasolnánk: először spórolja össze a szükséges pénzt (beleértve esetleg a forint folyamatos inflációját, esetleg befektetni a meglévő összeget rövid-hosszabb távra), vagy egy bank által biztosított kölcsönt kérni és azonnal megvásárolni az autót?
• Takarékossági formák: melyiket ajánlanád osztálytársadnak? Információgyűjtés különböző pénzintézeteknél (milyen feltételek mellett: lejárati idő, kamat, minimális kezdőtőke, felmondási határidő stb.) Hasonlítsd össze a különböző ajánlatokat! Melyik a legkedvezőbb? Eredményedet foglald össze osztálytársad számára.
• Hogyan töltik a tanulók a tanítás utáni idejüket? Mennyire vannak leterhelve a házi feladatokkal és a vizsga-előkészületekkel? Készítsetek kérdőívet, végezzetek felmérést a kérdőív alapján, majd az adott válaszokból készítsetek gyakorisági eloszlást!