Várhegyi György : Tessék megnevelni!
Az iskolákban néhány pedagógus irányításával sok gyermek tanul és ezt a tevékenységet csak bizonyos szabályok és előírások betartásával végezhetik. Ezért amióta létezik iskola, azóta léteznek a működésére vonatkozó szabályok is. A szabályok tükrözik a társadalmi keretet, amelyben létrejöttek.
a társadalmi szabályozás (a különbözõ büntetési-fegyelmezési rendszerek) típusai:A középpontban a deviáns cselekedet.
A büntetés célja az eset megismétlésének elkerülése.
Pl. a szerződések.
A deviáns adós, a kötelességszegésért fizetnie kell.
A szabályozás középpontja a deviáns viselkedés következménye.
Pl. i
fjúsági bűnözés vagy pszichoterápiaA deviáns személy áldozat, nem tehető felelőssé.
A cél ® vissza a normál viselkedéshez
Pl. válások, munkahelyi viták, nemzetközi ügyek.
A deviáns vitázó fél egy konfliktusban.
A középpontban a felek közti konfliktus.
Cél ennek feloldása
a társadalmi szabályokban alkalmazott értékek típusai:Erkölcsi alapon, igazzal vagy hamissal ítéli meg a deviáns személyt ill. cselekedetet.
Racionalitás és hasznosság alapján: jó vagy rossz, hasznos vagy haszontalan.
Szép vagy csúnya
Stuart Henry szerint a munkahelyi viselkedés szabályozása lehet:
Megtorló-tekintélyelvû szabályozás
Mely a korai kapitalizmusban használt forma.
A társadalom egyének közti verseny
A munkáltató és az alkalmazott között hierarchikus viszony
A szabályozás célja a megtorlás és megszégyenítés
Korrekciós-reprezentatív szabályozás
2
0. Század kezdetére jellemzőEgyének szabad racionális lények, a társadalmi rend a megegyezések örök folyamata
Formalizált, írott szabályok, céljuk a jövőbeni viselkedés megváltoztatása
Fokozatosság elve.
Egyeztetõ-részt vevõ szabályozás
Ipari demokráciákban
Az egyén egy érdekcsoport tagja.
A szabályalkotás folyamatában részt vevő érdekcsoportok tárgyalnak, ezek során jönnek létre az informális megegyezések és a formális, írott szabályok rendszere.
A deviancia az érdekharcok természetes vele járója, a büntetés is alku tárgya.
A büntetés célja: megbékéltetés
Szövetkezetek, kommunák, utópisztikus munkahelyi társulásokra jellemző.
Egyén felelős társadalmi szereplő.
A társadalmi rendet szabadon kötött egyezségek biztosítják
A szabályok az egyéni érdekek összességét tükrözik, a szabályalkotás állandóan változik.
Deviancia, ha a tagok közös érdekét sérti, a büntetés informális. Cél: figyelmezteti az egyént a közösséghez való tartozásra.
Iskola egészére vonatkoznak
Tantermi, folyosói, udvari, ebédlői stb.
Egyes osztályhoz, osztályfőnökhöz vagy egyes tanárokhoz kötöttek.
A szabályok egy része pontosan megfogalmazott (házirend), más része nincs pontosan rögzítve, és egyes tanárok megkövetelik, mások nem.
A tanulók betartják a szabályokat
A szocializációs folyamat és a nevelés eredményeképpen
A büntetéstől való félelem miatt
Az iskolákban gyakori a szabályok megszegése, az engedetlenség. Ezeket a konfliktusokat követi a fegyelmezés és a büntetés.
A fegyelmi büntetések fokozatai:
A helytelen viselkedés kijavítása, ami “megpirongatással”, feddéssel történt.
A helytelen viselkedéstől való elijesztés. Módszerei: az osztályfőnöki megrovás, az igazga
tó elé idézés, az igazgatói intés, megrovás.Iskolából való eltanácsolás vagy kizárás.
A büntetés végrehajtásának szabályai:
A büntetés személytelensége
A büntetések helyzetspecifikusak és egyediek
Inkább a pozitív megerősít
és, mintsem megfélemlítést szolgálja.A neveléselmélet a helyetlen viselkedés okait keresi a
- külső nevelői hatásokban
- oktatási-nevelési folyamatokban
- környezeti ártalmakban
A pszichológia a(z)
- egyéni hajlamokban (genetikai felépítés, ösztönök stb.)
- környezeti ártalmakban
- a serdülőkor gyors változásaiban, az identitás megtalálásának nehézségeiben keresi.
Az iskolai fegyelemmel foglalkozó kutatások többsége nem magával a szabályozással foglalkozik, hanem az iskolai deviáns viselkedés okait kutatja.
Az “Interakció” elméletek szerint
A tanárok igyekeznek érdekesen tanítani, ezért a tanítás közben ragaszkodnak a csendhez, a tantermi rendhez és a felnőtteknek járó tisztelethez.
Nem minden tanuló tartja be ezeket a követelményeket:
A tanár fegyelmezési stratégiája gyakran erre a “zavar-nem zavar” formulára épül.
A tanulói engedetlenség formája lehet:
A tanári reagálás és beavatkozás lehet:
Fegyelmi szabályozás az iskolában
Az iskolai szabályozás a társadalmi szabályozás egy speciális eseteként kezeli a könyv, amely funkcióit tekintve formalizálja a tanulót, életterét feldarabolja,
cselekedeteit mérhetővé teszi és kijelöli a normális-abnormális határait.Fegyelmi szabályozás az 1987-es mûködési szabályzatokban
Az elemzéshez 56 általános iskola adott anyagot.
A szabályozások nagyon általánosan jelölik meg, hogy milyen alapelvek szerint és pontosan milyen cselekedetekért kívánnak jutalmazni ill. büntetni.
A pontos büntetendő cselekedeteket felsoroló lista kivételes.
A dokumentumos alapján az órai munka a legfontosabb.
A szabályzatok inkább jutalmazásokkal foglalkoznak, mint büntetésekkel.
A szabályzatokban különböző helyekről átvett panelek fedezhetőek fel, s nem jellemzi őket az átgondoltság és a célratörő megfogalmazás.
A fegyelmezetlenségek és a jutalmazandó cselekedetek mérésére, jelölésére eszközök:
Jutalmak, büntetések hierarchiája
Minden szabályzat foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Általános a szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület hierarchia aszerint, hogy ki adja a büntetést. Néhány iskola átválthatóságot is alkalmaz (3 szaktanárit 1 osztályfőnöki, 1 osztályfőnökit egy igazgató intézkedés követ.)
A fegyelmi büntetés módját az 1986-os miniszteri rendelet szabályozza. Eszerint a büntetések lehetséges fajtái:
A rendelet lehetővé teszi fegyelmi bizottság létrehozását a súlyos fegyelmi vétség kivizsgálására.
Valójában a házirendek tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek megszegéséért a fegyelmi büntetéseket alkalmazzák.
Többségük a tanulói jogok és kötelességek, valamint a működési rendjének felsorolásából áll.
A Művelődési Minisztérium irányelvei:
Fegyelmi problémák az általános iskolában
55 általános iskolát vizsgáltak 3 éven keresztül
20 iskolában 180 fegyelmi ügy törté
nt, elsősorban városi iskolákbanA tapasztalat: a tanárok eltérő módon reagálnak, ha a gyerekek megsértik a szabályokat
A leggyakoribb tanári módszer: - rábeszélés és figyelmeztetés, ha ez nem jár eredménnyel, akkor alkalmazzák a fegyelmező intézkedéseket.
A tanári tehetetlenség megnyilvánulásai:
A tanáro
k az előbbiekben igyekeztek megúszni a fegyelmezés kényes feladatait.Az ellenőrző könyvek bejegyzései:
A jobb szocio-kultúrális helyzetben élő családok gyermekeinek sokkal kevesebb a bejegyzés és a fegyelmező intézkedés, mint a hátrányosabb helyzetű gyere
keknél.Egy a tanári tehetetlenséget tükröző bejegyzés:
“Értesítem a szülőket, hogy gyermekük állandóan zavarja a tanórát, fölösleges fecsegéssel, ostoba tiltakozással. Kérem Önöket, beszéljék meg gyerekükkel a tanórai viselkedés szabályait. Én ezt már ki
Egy tanár-szülő bejegyzés:
“A tanítóval szemben tanúsított tiszteletlen magatartásért gyermekét igazgatói intésben részesítem.”
A szülő válasza:
“Tisztelt Tanító néni! Én sem zavarom Önt azzal, hogy a gyermekem mit művel itthon. Ezért itthon k
A könyvekben írt szövegek stílusa:
Példák:
A legtöbb fegyelmi ügy a nagyobb létszámú iskolában fordul elő.
Túl
zsúfolt iskolákban a személytelenség és zaklatottság miatt gyakori a beilleszkedési zavar, a tanulók elvesztik érdeklődésüket az iskola és a tanulás iránt, állandósul a kudarc és a megbélyegezettség, ami növeli e fegyelmezetlenséget, a lázadás és az iskolakerülést.A fegyelmi vétséget elkövető gyerekek több mint 30%-nál a környezeti-családi okok, 10%-nál a cigány környezet járulnak hozzá a fegyelmezett viselkedéshez.
Családi-környezeti problémák, amik felelősek lehetnek a fegyelmezetlenségért:
A fegyelmi ügyek 91%-át fiúk ellen folytatták.
Az iskolákban a fiúk és a lányok megtanulták és gyakorolták a kultúra által felkínált nemi szerepeket. A lányoktól alkalmazkodást, jobb teljesítményt és magatartást vártak el a tanárok, míg a fiúk között keresték a valódi tehetséget. Akiknél ezt nem találták meg és aki nem volt hajlandó alkalmazkodni, azokat megbélyegezték a férfiakról kialakított sztereotípiákkal, tehát rémesnek, elviselhetetlennek és örökös rendbontónak tartották
őket. A kirekesztés, a megalázás és a megszégyenítés folytonos gyanakvást, ellenséges légkör szült. A fiúk egy része ezért tiltott dolgokban és harcias akciókban vett részt.A fegyelmi vétségek fajtái:
A fegyelmi jegyzőkönyvekben legtöbbször hiányzott az okok felderítése és a gyerekek szempontjainak mérlegelése. A szándékos vagy nyílt tanárellenes cselekedeteknél sem vizsgálták a gyermeki reakció okait:
Adatok szerint a konfliktusok megoldása ritkábban történt pedagógiai eszközökkel, sokkal inkább fegyelmi megtorlással.
Az iskola tehetetlenségét tükrözte az a túlzás is, hogy a tanítás zavarását, a házirend megsértését és a súlyosabb magatartási problémákat nagyjából hasonlóan büntették.
Az adatok szerint a tanárok a tantermi fegyel
mezés egyszerűbb eszközeit, úgy, mint:1991-ben végzett felmérés szerint a rendszerváltás óta romlott az iskolákban a fegyelmi helyzet. A pedagógusi problémákat nem pedagógiai, hanem adminisztratív és hatalmi eszközökkel oldották meg.
A gyermeki jog biztosítása nem kegy, hanem kötelesség. Ha a magatartási problémák kezelését nem együttműködéssel és pedagógiával oldják meg, akkor nő a tanárok-diákok közötti konfliktus, kialakulhat az általános fegyelmezetlenség, sokasodhat a tanárellenes lázadás és eluralkodhat a tanári kényszer és büntetés.
Fegyelmi helyzet a középiskolákban
45 középiskolát vizsgáltak.
Az összegyűjtött fegyelmi jegyzőkönyvek 84%-a szakmunkásképzőkből származott, ennek 73%-át teszik ki az ipari szakmákat oktató iskolák, 16%-át a mezőgazdaságiak.
A gimnáziumokban évente 1-2 fegyelmi tárgyalás, a szakmunkásképzőkben kb. 12.
A gimnáziumokban a legsúlyosabb
vétség: ABC-ből cigarettalopás, az utóbbiaknál garázdaság és betörések sorozata.A fegyelmezés fogalma tökéletesen mást jelent egy gimnáziumban, mint egy szakmunkásképzőben – írja a könyv.
A szakmunkásképzőben a tanulmányi és magatartási meg nem felelés együtt fordul elő.
Míg a középiskolákban a fegyelmi problémák sokkal inkább elválaszthatók a tanulmányi teljesítményektől, itt a jó tanulók küzdhetnek beilleszkedési problémákkal.
A magatartásproblémákban rejlő különbséget az iskolák szelekciójában kell ke
resni.Elit gimnázium – több lépcsős szűrő, szakmunkásképzők mindenkit felvesznek.
A szakmunkásképzőkben sok a sérült, hátrányos helyzetű családból jött gyerek, és fegyelmezetlenségeikhez sok esetben gyenge tanulási motivációjuk is hozzájárul. Lényegében fizikai munkások akarnak lenni, úgy érzik, ha szigorúan is büntetik meg őket, kevesebbet kockáztatnak, mint középiskolás társaik. Ha egy középiskolást másik iskolába helyeznek át, az csökkenti a továbbtanulási esélyeit.
A középiskolából eltanácsolt gyerek
szülői segítséggel tanulmányait egy másik középiskolában folytathatja, ellenben a szakmunkásképzőből eltávolított gyerek szinte biztos, hogy már nem tanul szakmát, s még bűnözővé is válhat.A gimnáziumok a büntetés helyett inkább a megelőzés módszerét alka
lmazzák.Az iskolai értékrend 3 forrásból táplálkozik:
A könyv szerint:
Míg a pedagógusok munkaerkölcsről és a tanulás fontosságáról beszélnek, munkalassítással igyekeznek teljesítményüket alacsony bérükhöz szabni, jövedelmező mellékmunkákat vállalnak a tanítás terhére.
Míg a szülök erkölcsről és tisztességről beszélnek a gyerekeiknek, munkahelyeiken lopnak, csalnak, hazudnak, hogy gyermekeikről gondoskodni tudjanak.
A felettes hatóságok pedig korruptak.
A tapasztalatok szerint a gimnáziumban van a legnagyobb esély arra, hogy ezeket az értékeket a pedagógusok közvetítsék a tanulóknak, és minél lejjebb haladunk az iskolák rangsorában ez annál kevésbé sikeres.
Az alacsony presztízsű szakmunkásképzőkben gyakorlatilag nem folyik nevelés, itt a munkaerő újratermelése zajlik. Ezekben az intézményekben általában hiányozn
ak a jó pedagógusok.Egy tanár interjújából:
“Elsőben 3-4 gyereket szülőstől behívok hetente. Rá szoktam kérdezni, ha a gyereknél probléma van akár fizikailag, akár szellemileg. Rákérdezek az anyukára, hogy tessék mondani, a fogamzás pillanatában volt-e alkoholos befolyásolás alatt valamelyikük. A szülés alatt volt-e probléma. Ha elmondja a szülő, akkor én már tudom, hogy hova tegyek bizonyos szellemi vagy fizikai elváltozást. Ezekből a beszélgetésekből szűröm le, hogy ki a veszélyeztetett.”
A szakmunkáskép
ző intézetekben leterhelik e gyerekeket, a bánásmód kemény, a gyerekeket alattvalónak nevelik, s ehhez az ideológiát a tanulók “gyenge képességei” szolgáltatják. Az alattvalói magatartás könyörtelen besulykolása érdekében az iskolák esetenként a törvénytelen eljárásoktól sem riadnak vissza. (Nem tájékoztatják a tanulókat a jogaikról.)A gyerekek iskolán kívüli életét is figyelemmel kísérik. (Őrjáratok, feljelentések)
16 éves a törvény értelmében tankötelezettek a diákok. A fegyelmi ügyek felét azok
tárgyalásai töltik ki, akik képtelenek a beilleszkedésre, de még nem múltak el 16 évesek, de mihelyt lehet, megszabadulnak tőlük.Hogy melyik gyerek kerül fegyelmi bizottság elé és ki nem, az nem pedagógiai elvek kérdése és nem a gyerek magatartásától füg
g. Pl. az egyik szakmunkásképzőben a fegyelmi tárgyalásokon a gyerekek a fegyelmi bizottság tagjainak osztályaiból kerültek ki.A fegyelmi jegyzőkönyvekben szereplő leggyakoribb vétségek:
A törvény szerint 40 igazolatlan óra után a diákot ki kell zárni, de ezt a törvényt senki sem tartja be, vannak olyanok, akiknek év végén az osztályfőnök igazolja az órákat.
Az oktatási gyakorlatban gyakran keveredik a tanulmányi eredmények és a magatartás értékelése. Egy tantárgy osztályzataiban a tanár nemcsak a gyerek tudását fejezi ki, hanem azt is, hogy hogyan viszonyul a tantárgyhoz és a tanárhoz, hogyan viselkedik az órán, stb. ...
A szakmunkásképzőkben i
s keveredés tapasztalható, hiszen a gyerekek gyakran a tanulmányi eredményeik miatt kapnak fegyelemit.Megoldás lehetne az iskolai követelmények szétválasztása, így a szülő, a diák és a tanár számára is világos lenne, hogy minek kell megfelelniük
A fegyelemi tárgyalások módját és a kiszabható büntetéseket törvény szabályozza.
A fegyelmi tárgyalások jellemzői:
A fegyelmi bizottságok összetétele általában:
Állandó tagok:
Tárgyalásonként változó tagok:
Osztálytársak:
Meghívottak:
A bizottság elnöke
A tárgyalások legtöbbször “futószalagon működnek”, egy alkalommal 10-15 gyerek ügyét vitatják meg. A jegyző
könyveket felületesen töltik ki.Ha valóban jogi eljárásról lenne szó, annak objektívnek kellene lennie, tisztázni kellene a tényeket. Itt viszont egy sajátosan értelmezett “nevelés” folyik, értékelésekkel, szemrehányásokkal, fenyegetésekkel tarkítva.
Egye
s szakmunkásképzőkben az a szokás, hogy minden fegyelmi esetről értesítik a rendőrséget is. Így azonban a fegyelmi bizottság az iskolai fegyelemsértőket potenciális bűnözőknek tekinti, holott a legtöbb “fegyelemsértés” hátterében rossz tanulmányi eredmények és igazolatlan hiányzások állnak.A gimnáziumokban és szakközépiskolákban csak elvétve rendeznek fegyelmi tárgyalásokat.
A fegyelmi tárgyalás felesleges, csak azt érhetik el vele, hogy a továbbiakban megfélemlítő erejükkel visszatartsák a gyerekeket az i
ndulati megnyilvánulásoktól.(Fegyelmi tárgyalás haszna?)
A bizottság döntéseit leginkább a bizottsági tagoknak a gyerekről korábban kialakított véleménye és előítéletei alakítják.
A gyerekektől azt várják el, hogy ismerje be “bűnét”, gyakoroljon megbánást
és ígérje meg, hogy megjavul.A szülőktől azt várják, hogy vegyék tudomásul a gyerekük viselkedését és szégyelljék magukat érte.
A tárgyalásokon a szülőnek részt kell vennie két okból:
A szülõ magatartása a fegyelmi tárgyaláson:
A büntetés kiszabásában keveredik a büntetési és példastatuálási szándék.
Azokat a gyerekeket, akikkel már korábban is problémák voltak, gyakran az átlagnál súlyosabban büntetik, mint azokat, akiknek nincs előzménye.
A szakmunkásképzőkben gyakori, hogy a gyerek nem kapja meg a beíg
ért büntetést.A fegyelmi büntetéssel sújtott gyerekek között kevés a visszaeső, mert kimaradnak az iskolából.
1991-ben a legtöbb iskolaigazgató szerint romlik a gyerekek szociális összetétele. 18 iskola közül 7-ben nőtt a felbomlott családok száma, 1ö-ben nőtt a több szempontból is hátrányos helyzetűeké.
A szakmunkásképzők kétharmadában növekedett az érdeklődés nélkül, átirányítással beiskolázott gyerekek száma és romlott a belépő gyerekek tanulmányi eredménye.
Fegyelem tekintetében ez rontotta az iskolák helyzetét.
A fegyelmi problémák legtipikusabb társadalmi okai:
Az igazgatók szerint a fegyelmi problémák csökkentésére a megoldás:
Várhegyi György : Tessék megnevelni!
*A társadalmi szabályozás
*Black szerint
a társadalmi szabályozás (a különböző büntetési-fegyelmezési rendszerek) típusai: *A büntető jellegű szabályozás
*A kompenzatórikus szabályozás
*A terapeutikus szabályozás
*A békéltető szabályozás
*Black szerint
a társadalmi szabályokban alkalmazott értékek típusai: *Normatív
*Intellektuális
*Esztétikai
*Stuart Henry szerint a munkahelyi viselkedés szabályozása lehet:
*Megtorló-tekintélyelvű szabályozás
*Korrekciós-reprezentatív szabályozás
*Egyeztető-részt vevő szabályozás
*Ünnepi-kollektív szabályozás
*Iskolai szabályozás
*Az iskolai szabályok típusai:
*Intézményi szabályok
*Részszabályok
*Az osztályra érvényesek
*A fegyelmi büntetések fokozatai:
*Első fokozat: Korrekció
*Második fokozat: Elijesztés
*Harmadik fokozat: Megtorlás
*A büntetés végrehajtásának szabályai:
*Az iskolai fegyelem
*Fegyelmi szabályozás az iskolában
*Fegyelmi szabályozás az 1987-es működési szabályzatokban
*Formai megoldások
*Jutalmak, büntetések hierarchiája
*Szabályozás a házirenddel
*Fegyelmi problémák az általános iskolában
*Fegyelmi helyzet a középiskolákban
*A nevelés
*A vétség
*Fegyelmi tárgyalás
*A fegyelmi bizottságok összetétele általában:
*A s
zülő magatartása a fegyelmi tárgyaláson: *Perspektívák
*Tartalom
*