Matematikatanári szak
Tájékoztató
2013.

Tájékoztató a Matematikatanári szak hallgatóinak
Ebben a tájékoztatóban információt és tanácsot szeretnénk adni azoknak, akik egyetemünkön, az osztatlan Matematikatanári Szakon kívánják folytatni tanulmányaikat. E szak célja olyan matematikatanárok képzése, akik biztos és magas szintű szakmai és didaktikai tudással rendelkeznek. A szakmai anyagrészek súlyozásában, szemléletében kezdettől fogva komoly hangsúlyt kap az iskolai tanítással való kapcsolat, hogy a végzett tanárok megfelelő elméleti és gyakorlati jártasságot szerezzenek a különböző iskolatípusokban és korosztályoknak történő oktatáshoz. Emellett áttekintést kapnak a matematika tudományáról (akár a legújabb eredményekről is, ahol az előismeretek ezt lehetővé teszik), megismerik annak a tananyagnak a mély elméleti hátterét, amit oktatni fognak. Ezzel képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra, a tudományos ismeretterjesztésre, diákjaik érdeklődésének felkeltésére és a tehetséggondozásra. Különösen fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink elsajátítsák, és tovább is tudják adni a matematika speciális, szisztematikus, az élet egyéb területein is használható gondolkodásmódját: a logikus, tiszta érvelés, precíz bizonyítás képességét, az absztrakciós készséget, a fogalomalkotás technikáit.
A tantervi háló
A tanárszakos tantervi hálóban szerepel minden tantárgy óraszáma, kreditszáma, ajánlott féléve, státusza (kötelező, kötelezően választható, ajánlott), továbbá minden tantárgyra kattintva elolvasható annak tematikája, Neptun-kódja, előfeltételei, speciális számonkérési követelményei, valamint további információk. Az ajánlott félévektől az egymásra épülési, előfeltételi szabályok betartásával el lehet térni.
Középiskolai és általános iskolai tanárképzés
Az első három évben hallgatóink egységes képzésben részesülnek. A harmadik év végén a hallgatónak döntést kell hoznia arról, hogy általános iskolai vagy középiskolai matematikatanár végzettséget kíván-e szerezni. Ez alapján a hallgatónak vagy egy két féléves vagy pedig egy négy féléves képzési programot kell még elvégeznie matematikából, és ennek során kell teljesítenie a Szaktárgyi tanítási gyakorlatot is. A szakterületi képzés a Szakterületi záróvizsgával fejeződik be. A képzés keretében a hallgatónak a matematikai (és módszertani) tárgyak mellett teljesítenie kell még a másik szakjának tantárgyait, továbbá az előírt pedagógiai-pszichológiai tárgyakat is. Ezen képzési programok elvégzése után kerül sor az egyéves összefüggő egyéni iskolai gyakorlatra egy köznevelési intézményben. A képzés végét a záróvizsga teljesítése jelenti. Az alábbiakban a matematikai tárgyak oktatásával kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.
Az egyetemi órák
A matematika egyetemi oktatása előadásokból, gyakorlatokból, valamint számítógépes gyakorlatokból áll. Az előadáson az elméleti tananyagot ismertetjük. A kiscsoportos (tipikusan 20 fős) gyakorlatok a képzésnek az előadásokkal teljesen egyenrangú, integráns részét alkotják. Céljuk annak előmozdítása, hogy a hallgatók az elméleti anyagot feladatokon keresztül feldolgozva és konkrét helyzetekben alkalmazva azt jobban és mélyebben megértsék, és eközben a feladatmegoldó és problémakezelő készségüket is fejlesszék. A diákok a feladatokon önállóan gondolkoznak, a gyakorlatvezető általában körbejár, segít, majd a megoldásokat közösen megbeszélik.
Konzultáció
Mindegyik előadó és gyakorlatvezető rendszeresen tart konzultációt, ahol a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket lehet feltenni. Erre szolgál az oktatók hivatalos fogadóórája, amit rendszeresen, heti két órában meghirdetnek. Konzultációs időpontot ezen kívül is lehet kérni. A zárthelyik előtt általában külön konzultációs időpontokat hirdetünk meg. Oktatóink közül sokan emailben is elérhetők, így például további konzultációs időpontokat lehet velük egyeztetni.
Számonkérés
Az oktatással kapcsolatos általános szabályokat a Hallgatói Követelményrendszer (HKR) tartalmazza, amely a Tanulmányi Osztály honlapjáról letölthető. A TTK-ra vonatkozó külön szabályok a dokumentum végén találhatók. Néhány fontosabb szabályt kiemelünk.
Összevont számonkérésű tárgyak
Az osztatlan tanárképzésben azon matematika szakos kötelező tárgyaknál, melyekhez előadás és gyakorlat is tartozik, a számonkérés és az értékelés a következő módon zajlik.
A gyakorlat számonkérési formája aláírás, a teljesítésért nem jár kredit. A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező (HKR 63. § (2) bekezdés). Az aláírást az a hallgató kapja meg, aki eleget tesz az alábbi két feltételnek.
  • A gyakorlati foglalkozásoknál a megengedett hiányzás mértékéről a HKR 66. § (1) bekezdés rendelkezik. Ennek megfelelően a tárgy gyakorlatvezetője az első gyakorlaton kihirdeti, hogy a félév során a gyakorlatoknak legfeljebb az egynegyedéről vagy az egyharmadáról való távolmaradás van-e megengedve. A hallgató nem hiányozhat többet ennél a gyakorlatvezető által előre meghatározott mértéknél. Ellenkező esetben az aláírás megtagadásra kerül.
  • Teljesíti a gyakorlatvezető és az előadás előadója által megszabott szakmai követelményeket, melyeket már a tanítási időszak első hetében ki kell hirdetni (HKR 542. § (12) bekezdés). A félév során a gyakorlat anyagából két Zárthelyi dolgozat megírására kerül sor. Ezen kívül a gyakorlatvezető feladhat beadandó házi feladatokat és írathat ún. röpdolgozatokat is, melyeken az előadáson elhangzottak megértésével kapcsolatos kérdések is szerepelhetnek. Ezen számonkérési módozatok során az aláírás megszerzéséhez a hallgatónak teljesítenie kell az első tanítási héten kihirdetett minimális szintet is. A minimális szint elérése céljából a vizsgaidőszak elején lehetőség van egy ún. Javító Zárthelyi dolgozat megírására is, melyről a gyakorlatvezető és az előadás oktatója adnak tájékoztatást.
Az előadás számonkérési formája kollokvium. A hallgatói teljesítmény értékelése ötfokozatú minősítéssel (más szóval érdemjeggyel) történik. A kollokvium teljesítéséért jár a tárgyhoz rendelt összes kredit. Mivel az előadásnak a gyakorlat gyenge előfeltétele, kollokviumot csak az a hallgató tehet, aki az adott félévben a gyakorlati aláírást megszerezte. Az aláírás mellett a gyakorlati teljesítmény alapján a hallgató egy jegyet is kap a gyakorlatvezetőtől, amely feles értékű is lehet. Sikeres kollokvium esetén ez a jegy, melynek értéke minimum 2 és maximum 5, bele fog számítani a kollokvium minősítésébe.
A kollokvium alapjában véve szóbeli vizsga, de a kollokviumnak lehet rövid írásbeli része is a legalapvetőbb ismeretekre vonatkozóan. A kollokviumon a vizsgáztató nemcsak a fogalmak, tételek és bizonyítások ismeretét ellenőrzi, hanem azt is, hogy a vizsgázó megfelelően megértette-e ezeket a fogalmakat.
Amennyiben a vizsgázó hallgató a kollokviumon nem éri el az elvárt minimális szintet, akkor a kollokvium minősítése elégtelen, amely ez esetben független a gyakorlaton nyújtott teljesítményétől.
Ha a kollokvium sikeres, akkor a vizsgáztató a hallgatónak a vizsgán nyújtott teljesítményét egy jeggyel értékeli, amely feles értékű is lehet. A kollokvium minősítését a vizsgáztató a gyakorlati teljesítményre kapott jegy és a vizsgán nyújtott teljesítményért adott jegy alapján határozza meg. A tárgy előadója legkésőbb a tanítási időszak második hetében köteles tájékoztatást adni arról, hogy a két jegyből a kollokvium minősítésének meghatározása milyen súlyozással történik.
Ha a vizsgaidőszak során a hallgató a kollokviumot nem tudta teljesíteni, akkor az újbóli tárgyfelvétel esetén az előadás mellé a gyakorlatot is fel kell vennie és a kollokviumra bocsátáshoz a gyakorlati aláírást újból meg kell szereznie (HKR 542. § (12) bekezdés).
A gyakorlat
Vannak tárgyak, amelyekhez csak gyakorlat tartozik. Itt a követelmények hasonlóak, mint az összevont tárgyak gyakorlati részében. Az elégtelen gyakorlati jegy kijavítása egy alkalommal kísérelhető meg. Ez a gyakorlati jegy utóvizsga, amire a vizsgaidőszak elején kerül sor. Ha valaki a megengedettnél többször hiányzik, akkor gyakorlati jegy utóvizsgára sem mehet.
Az előadás és a kollokvium
Ha egy előadáshoz nem tartozik gyakorlat, akkor a kollokvium szóbeli és írásbeli egyaránt lehet. Egy kurzusból egy vizsgaidőszakban csak háromszor lehet vizsgázni, sőt a Hallgatói Követelményrendszer a harmadik alkalmak számát is korlátozza. A HKR korlátot szab arra is, hogy az egyes tárgyakat hányszor lehet felvenni. Az első három félévben el kell végezni legalább 36 kreditnyi tárgyat.
A kritériumtárgy
A Matematika kritériumtárgy a középiskolában szerzett ismereteket ellenőrzi, és az esetleges hiányok bepótlásában segít. Az első év végéig kötelező elvégezni (az egyetemről való elbocsátás terhe mellett). Kiváltható az első félév legelején megírt dolgozattal. Ha a dolgozat nem sikerül, akkor fel kell venni a tárgyat és be kell járni az órákra. A félév folyamán még két alkalommal lehet megkísérelni a dolgozat megírását. Ha egyik sem felel meg, akkor a második félévi vizsgakurzus további két alkalmat kínál a tárgy teljesítésére.
Előfeltételek
Egy kurzus csak az előfeltételek teljesítése után vehető fel (az ajánlott tanterv szerint haladóknál ez természetesen automatikusan rendben van). Kétféle előfeltétel van:
  • Az X tárgy erős előfeltétele az Y tárgynak, ha X-et (már korábban) el kell végezni ahhoz, hogy Y-ból meg lehessen kezdeni a tanulmányokat (azaz hogy Y-t fel lehessen venni a félév elején).
  • Az X tárgy gyenge előfeltétele az Y tárgynak, ha X-ből (nem elégtelen) jegyet kell szerezni ahhoz, hogy Y-ból jegyet lehessen kapni (de az előfeltétel megszerzése történhet ugyanabban a félévben is, azaz X és Y végezhető párhuzamosan).
A matematikatanári szakon az összevont számonkérésű tárgyak esetében az előadás és a gyakorlat előfeltétele minden esetben azonos, ezért az adatlapokon ezek nem szerepelnek külön. Az egyetlen különbség, hogy minden kollokviumnak gyenge előfeltétele a tárgyhoz tartozó gyakorlat: csak az vizsgázhat, akinek már megvan gyakorlatból az aláírása.
A Neptun Tanulmányi Rendszer
A tantárgyakat a Neptun rendszerben kell felvenni, ide kerülnek az osztályzatok is. Ez számítógépes program web-es felülettel, melyhez minden hallgató felvételkor hozzáférést kap. Az egyes tantárgyakat 8-10 karakterből álló kód különbözteti meg, az alábbi rendszer szerint. Az első három karakter a szak, azaz mm5 (osztatlan Matematikatanári Szak). A 4. karakter  t. Az 5. karakter a kurzus jellege: előadás 1, gyakorlat 2 (speciálelőadásnál 9). A 6. és 7. karakter a tárgy betűjele. A  következő egy vagy két karakter az ajánlott tanterv szerinti félév. A 4+1-es képzésben a kód végére még a betű, az 5+1-es képzésben g betű kerül. Például mm5t1ge8gProjektív geometria gyakorlat kódja az 5+1-es képzés nyolcadik félévben.
A Szakterületi záróvizsga
A Szakterületi záróvizsga annak megállapítására szolgál, hogy a vizsgázó biztos alapokkal és megfelelő áttekintéssel rendelkezik-e a legfontosabb témakörökben. A tematika bizonyos kereteket jelöl ki, melyeken belül sokféleképpen lehet jól számot adni a megszerzett tudásról, bemutatni az egyetemen megérett matematikai szemlélet- és gondolkodásmódot. Érdemes kitérni a téma kapcsolatára más tantárgyakkal is. Egy-egy állítás nem tudása nem jelent elégtelen vagy rossz feleletet, de alapvető fogalmak, témák nem értése igen, erről a vizsgabizottság sokszor konkrét, egyszerű kérdések feltevésével próbál meggyőződni. A felelet értékelése sem azon múlik, hogy hány állítást sorolt fel a vizsgázó, sokkal inkább az számít, mennyire van otthon a matematika épületében, és azon belül az adott terület fogalmai, tételei, kapcsolatai, alkalmazásai mennyire képeznek szerves egységet a tudásában.
A vizsga a matematika szakterületi képzés teljes tananyagát felöleli. A vizsgán az alábbi témakörökhöz tartozó témák fognak szerepelni: algebra, analízis, geometria, matematika alapjai, számelmélet, valószínűségszámítás, véges matematika. A vizsgabizottság bizonyos témák esetében az iskolai tanításra vonatkozó kérdéseket is feltehet a hallgatónak a vizsga során. A hallgató akkor vehet részt a Szakterületi záróvizsgán, ha teljesítette az összes matematika szakterületi tárgyat (általános iskolai képzés esetében 89, középiskolai képzés esetében 117 szakmai kreditet, ezek a tantervi háló első öt oszlopában szereplő tárgyak).